|
Hősök Napja Sydneyben
New South Walesben a Szent László Emlékbizottság javaslatára 1952 óta Szent László lovagkirály nevenapjához (jún. 27) legközelebb eső hétvégén tartjuk Hősök Napját. Az idei ünnepség június 25-én, vasárnap volt. Reggel 9 órakor a Szent Erzsébet Otthonban ünnepi szentmisét tartott Ft. Bakos István. Szentbeszédében megemlékezett Szent László lovagkirály érdemeiről és hőseink áldozatvállalásáról. A templomi szertartásra hat szervezet vonult fel zászlóival. A templomot megtöltötte a hívők sokasága.
Ezt követően a rookwoodi temető magyar részlegében lévő Hősök Keresztjénél róták le az egybegyűltek hálájukat hőseink emlékének. Az magasztos eseményhez a bajtársi- és társadalmi szervezetek zászlói adtak díszőrséget: Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, Vitézi Rend, Független Magyar Szabadságharcos Szövetség, Szent László Társaság és Rend, Délvidéki Magyar Szövetség és a NSW-i Magyar Szövetség. Goór György az MHBK főcsoportvezetője a Zrínyi Fohásszal inditotta a szertartást: v. Mécs János szavalta el az ez alkalomra írt méltó költeményét, majd Kardos Béla a NSW-i Magyar Szövetség elnöke és Falvi Elemér a Szent László Társaság és Rend törzsszéktartója helyezte el a tagszervezetek nevében a hála koszorúját a kereszt lábához, Ft. Bakos István imát mondott hőseink emlékére, és közösen elmondtuk a magyar Hiszekegyet. Ezután v. Bányay László sírjához vonultunk, ahol özvegye, Irénke jelenlétében, Prof. Dr. Ábel András néhány keresetlen szóval emlékezett meg a FMSZSZ volt elnöke érdemeiről, a szabadságharcbani szerepléséről, és az emigrációs helytállásáról. Ft. Bakos István pedig megszentelte a síremléket. 12.30-kor Nt. Péterffy Kund tartott Strathfieldben Istentiszteletet, ahol megemlékezett László királyról és hőseink áldozatvállalásáról.
Kora délután a Magyar Központban tartotta a Szent László Társaság és Rend ebéddel összekötött összejövetelét. Goór György főkapitány üdvözölte a szép számban összegyült rendtagokat, ismertette a társaság és rend történetét, amely Nagy Lajos király előtti időkig nyúlik vissza, majd a XIX. században a Vatikán által lett ismét meghonosítva és a II. Világháborút követő emigrációban lett felújítva, – József főherceg, vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes és Msgr. vitéz. Varga Gábor által, – a nemzeti érzés, a hagyománytisztelet ápolása érdekében. Ennek jegyében Goór György a Szent László Társaság és Rend érdemérmét adományozta Falvi Elemér törzsszéktartónak.
Délután 3 órakor kezdődőtt a Hősök Napi Ünnepély, amit az MHBK rendezett a NSW-i Magyar Szövetség felkérésére. Goór György a Zrinyi Fohásszal nyitotta az ünepélyt. Kardos Béla a szövetség elnöke, megnyitó beszédében az idei két jubileumra hívta fel a figyelmet. Arról a két hőstettről emlékezek, mondotta: amikor magyar véráldozat akadályozott meg egy egész Európát leigázni akaró vallási fanatizmust; és amikor egy egész világot leigázni vágyó ideológiát torpantott meg a magyar virtus. Idén ünnepeljük mindkettőnek jubileumát. Az első, Nándorfehérvárnál állította meg az izlám-birodalom európai terjeszkedését, és ennek a hőstettnek emlékére szólalnak meg délben világszerte a harangok a keresztény templomokban. Ennek az eseménynek ünnepeljük 550. évfordulóját jövő hónapban. A második, Budapesten mért halálos döfést a világot leigázni akaró szovjet imperializmusra. Ebből a sebből azután már nem tudott kilábalni, és az általa hirdetett kommunista ideológia – amit az egész világra akart ráerőszakolni, – elvérzett. Az 1956. októberében lezajlott magyar forradalom és szabadságharc hozta fel a világ figyelmét a szovjet veszélyre, és az Egyesült Államok következetes un. „containment” politikája, – ami magyarul a visszaszorítást, elszigetelést és fékentartást jelenti, – vetett véget a szovjet terjeszkedésnek. A két esemény világviszonylatban bizonyítja a magyarok hősies magatartását a keresztény világot fenyegető veszélyek elhárításában. Legyünk erre büszkék, és ne feledjük őseink bátor helytállását. Ahogy Bush elnök mondta csütörtökön Budapesten: „1956 a szabadságvágy győzelme volt a zsarnokság felett.” Így igaz! A Független Magyar Szabadságharcos Szövetség és a NSW-i Magyar Szövetség ennek a két jubileumnak szellemében méltó megemlékezéseket kíván rendezni októberben. Kérem kisérjék figyelemmel az ezzel kapcsolatos tájékoztatásokat.
Ezt követően Gerecs István műsorvezető egymás után jelentette be a méltóképpen összeállított nívós program számait:
• A flemingtoni Magyar Iskola négy növendéke lépett a színpadra: a három Papdi testvér, Gábor, Teréz és András, akik szépen előadott szavalatokkal, és Szivák Anikó kitűnő hegedűjátékkal örvendeztette meg a hálás közönséget.
• vitéz Mécs János „A legszebb csillagok” című saját költeményét adta elő, egy háborúban elesett hős honvéd története alapján.
• A Délvidéki Magyar Szövetség Énekkara, Mikes Márta zongorakiséretével, pattogós katona nótákat énekelt magával ragadava az éneklésben a közönséget is.
• ifj. Somodji Lajos művészi előadásban közvetítette Ruttkay Arnold „Palackposta” című, 1997 nagypéntekére írt költeményét, amiben a hazai tájakra küld megszívlelendő üzenetet a távoli Ausztráliából.
• vitéz Bene Ferenc átélt előadásában hallhattuk vitéz Rózsás József, a Ludovika Akadémia tanárának „Magyar bakák dicsősége” című versét, amit először Bakó László a Nemzeti Színház örökös tagja szavalt el a Ludovika Akadémia Szent László ünnepségén, 1926. június 27-én.
• Gellért Miklós fülbemászó részleteket játszott zongorán a tőle megszokott vitalitással Kacsoh Pongrác János Vitéz című daljátékából, majd pedig Kálmán Imre Marica grófnő című operettjéből.
• Mikes Márta katona nótákat és népszerű háborús slágereket énekelt, saját zongorakiséretével. A népszerű dalokhoz a közönség is csatlakozott, s ezáltal kellemes hangulatot teremtődött az ünneplő közönség soraiban. |
|
• Goór György méltatta a nap jelentőségét, megemlékezve hőseinkről, a magyar történelem vérzivataros évszázadjainak hősies eseményeiről. A helytállást jelölve a hősiesség kritériumának. Bizonyságul néhány kiragadott részlet beszédből: Attila király felismerte a Kárpát-medence gazdasági és hadászati szempontjait, hogy érdemes lesz megvédeni, helytállni ezért a minden szempontból gazdag országért… IV. Béla királyt érte az első komoly helytállás, nem fogadta el a mongolok ajánlatát, szembeszált Batu Khán seregével a Mohi pusztán. Az esztergomi- és a kalocsai érsek is, a templomos lovagokkal együtt, helytálltak. Ott maradtak a csatatéren, védve a királyt, az országot és Európát…
A XIV. század derekán új veszedelem jelentkezett Kis-Ázsiából a Balkán félszigetre előretörő török birodalom téhódításaival. Az akkori világ legjobban megszervezett hadserege a mohamedán hit fanatikus terjesztésével elfoglalta a Balkán déli részét. II. Mohamed szultán egész Európa meghódítását tűzte ki célul. 1453-ban elfoglalta Bizáncot, majd magyarország ellen fordult. Az első útjába álló vár Nándorfehérvár volt, amit Hunyadi János sógora Szilágyi Mihály védettt 7,000 katonájával, szinte reménytelenül a hatalmas 150,000 emberől és 200 folyami hajóból álló török sereggel szemben. Hunyadi János bajor és osztrák katonákkal megerősödött 30,000 főnyi seregével hátba támadta a várat ostromló törököket. Hosszú, kemény és kegyetlen küzdelem után 1456-ban, – július 22-én lesz 550 éve, – világraszóló diadalt aratott a győzhetetlennek vélt II. Mohamed szultán seregén. A győzelem világraszóló kihatása miatt III. Callixtus papa elrendelte a déli harangszót… 70 évvel késöbb 1526-ban Mohácsnál a törökök kamatostul visszafizették amit Nándorfehérvárnál kaptak. A magyar nép legjobbjai a csatatéren maradtak, a fiatal király II. Lajos, a Csele patak vizébe fulladt. Ekkor került Magyarország a Habsburg család érdekkörébe, melynek következményeit nyögi az ország még ma is.
A 150 évig tartó török megszállás sokkal végzetesebb lett volna, ha Erdély behódol és ha a végvárak vitézei nem álltak volna helyt: Jurisich Miklós 38 katonájával és 700 környékbeli magyar parasztjával helyt állt és nem adta fel Kőszeg várát. Szondy György 150 emberrel hetekig védte Drégely (palánkokból összetákolt) várát, s csak akkor tudta a török elfoglalni mikor Szondy minden katonájával együtt hősi halált halt. Dobó István 2000 katonájával szemben 150,000 török akarta elfoglalni Eger várát. Miután a védök fele elesett vagy hacképtelenné vált, asszonyok és leányok léptek a helyükbe a vár falán és bátran helytálltak. 440 évvel ezelőtt esett el gróf Zrínyi Miklós Szigetvár védőivel együtt az ostromolt vár kapuja előtt. 90,000 tötökkel szemben 2500 katonája volt Zrinyinek. Alig pár napi járásra a vártól tétlenül állt Miksa császár és magyar király 60,000 főnyi seregével. Mikor Zrínyi üzenetet küldött és segítséget kért Miksa azt válaszolta, hogy tartson ki a vadkacsa-szezon végéig, mert Ő addig nem hagyja ott a kitűnő vadászterületet. A vár eleste után a török fővezér elküldte Miksának Zrínyi Miklós fejét egy rövid üzenettel: „Sohsem lesz többet ilyen jó katonád, Miksa császár…”
A Habsburg királyok egyszerű tartományként kezelték az országot. Nem törödtek a nemzet ősi jogaival. Ezt Rákóczi Ferenc sikertelen kisérlete után 100 évig tűrte a nemzet, de a XIX. század nagy politikai szelei elérték szülőhazánkat is és 1848. március 15-én a lelkes magyar fiatalok kikiálltották Magyarország és a magyar nép függetlenségét. Kirobbant a magyar szabadságharc. Miután a harctereken nem tudtak velünk szemben sikereket elérni nagyszerű politikai fogással a nemzetiségeket lázitotta fel ellenünk Bécs. De még ez is kevésnek bizonyult és végül is kénytelen volt Ferenc József az orosz cár segítségét kérni. Hiába volt Görgey Arthur korának egyik legkíválóbb hadvezére, a két hatalmas hadsereg ellen nem tudott sikert elérni…
A Monarchiában tökéletesített és a balga nyugat által elfogadott nezetiségi problémák megoldását 1920-ban a Trianon kastélyban pecsételték meg. Az ott kiadott diktátum sugalmazói Masaryk, Benes és Bratinau voltak és az ostoba nyugat elfogadta Magyarország keresztre feszítésének ezek által javasolt módját. Öt millió magyar lett rab őseik fészkében… Az első világháborúban hősi halált halt katonák özvegyei és árvái mellett, az elszakított területek lakói, a menekültek, a nincstelenek és a reménytelenek hős szenvedőivel súlyosodott a nemzet gondja… Elszigeteltségünkben és kicsit elvakulva a német sikerektől, valamint visszaszerzett területeink, magyar testvéreink megtartásának reményében katonákat küldtünk a szovjet szörny ellen. Százezrek életébe került… Mindegy volt, hogy melyik rosszat választottuk. Szomszédaink velünk egy oldalon harcoltak, s mégis a győztesek dobogójára kerültek a végén, mi pedig egy újabb pokolba… A második világháború utolsó fejezeteként 1944 karácsonyától Budapest helyőrségének 70,000 magyar és német katonája több mint kétszerannyi szovjet katonával szenben 102 napig embertelen körülmények között, hősiesen helytállva védte a magyar fővárost. Hazájukért becsületesen helytálló hősök voltak. Nagyrészük elesett, hadifogoly lett és csak néhánynak sikerült a gyűrűből kitörni…
1945 után a szovjet által kiképzett gazemberek kezében volt a halál kaszája, és a börtönök kapuinak kulcsa. A jól bevált szovjet szokás szerint ok és itélet nélkül küldtek ezreket a halálba, tizezreket rabságba és milliókat kolduskenyérre… Szenvedő testvéreink végül is megelégelték a kibírhatatlan helyzetet. Békés, ártatlan tüntetés, felvonulás indította meg az emberibb életet kívánó, jobb jövőre vágyó ifjakat, diákokat, munkásokat. Az elemi emberi jog: a szabadság vágya, sorsuk független irányításának lehetősége mozgatta meg az 1956 októberi hősöket. De a magyar Dávid nem tudta legyőzni a szovjet Góliátot. Újabb magyar hősök vére folyt 50 évvel ezelőtt…
A XX. század nagy vérfürdői a háborúkat követő szörnyű és nagyarányú kegyetlenség a névtelen hősök ezreit, millióit termelte ki. S lehet, hogy még nincs vége a folyamatnak. A XXI. század „hajnaui és sztalinjai” kényelmes bársonyszékekben ülve irányítják a kis népek és országok sorsát… A hősiesség egyetlen feltétele a gerinces, meg nem alkuvó helytállás. Ennek elkezdéséhez, lavina-szerű elindításához kíváló emberekre van szükség, akiknek a Mindenható ezt a legszebb, legnemesebb emberi tulajdonságot az elszánt, bátor, hősi helytállást megadja. A magyar nemzet jövője a Kárpát-medencében, a magyar ifjúság becsületes és hősi helytállásától függ… Övék a jövő! Ők fogják, nekik kell feltámasztani Magyarországot! Adja Isten, hogy minél hamarabb úgy legyen!
Az ünnepi beszédet követően, Goór György megköszönte az ünnepély szereplőinek és közreműködőinek önzetlen tevékenységét.
A Hősök Napi Ünnepély a Himnusz közös éneklésével ért véget. |
